Mit jelent a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet?

Nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az immár 961 halálos áldozattal járó nyugat-afrikai Ebola-járványt.

A WHO 1969-ben fogalmazta meg, mit takar a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet: olyan "rendkívüli esemény", amely egy betegség elterjedésének veszélye miatt több országra nézve "közegészségügyi kockázatot" jelent, és emiatt "összehangolt nemzetközi válaszlépések" szükségesek. A betegségek mellett hasonló vészhelyzetet teremthetnek az atomkatasztrófák és a vegyi balesetek is.

A vészhelyzetet kinyilvánító, a WHO 194 tagországára nézve kötelező erejű döntést a genfi szervezet igazgatója hozza meg, aki egy négy nemzetközi szakértőből álló bizottság ajánlását veszi alapul a kihirdetéskor.
Amennyiben egy országban teljesülnek a "nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet" feltételei, az érintett államnak ezt huszonnégy órán belül jelentenie kell az egészségügyi világszervezetnek. Ezután szakértők kikényszeríthető erejű ajánlásokat fogalmaznak meg arról, milyen intézkedéseket szükséges bevezetni a kikötőkben, repülőtereken vagy a szárazföldi határátkelőkön a veszély elhárítására.

A BBC brit köztelevíziónak Margaret Chan, a WHO igazgatója azt mondta, az intézkedéseket úgy hozzák meg, hogy azok az egyes országok vezetőit a legfelsőbb szinteken ösztönözzék cselekvésre.

Az elmúlt években az egészségügyi világszervezet csupán két alkalommal hirdette ki a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet: 2009-ben a sertésinfluenza-járvány és 2014-ben a gyermekbénulás járványos kitörése miatt.
A WHO adatai szerint 2009 és 2010 között legalább 18 500-an estek a sertésinfluenza-járvány áldozatául. A végleges szám azonban ennél sokkal nagyobb lehet: egy nemzetközi kutatócsoport 2012 nyarán közölte, hogy a járvány során több mint 500 ezren vesztették életüket.

2014 májusában az egészségügyi világszervezet a gyermekbénulás globális elterjedésére figyelmeztetett. Legalább tíz országot, köztük Pakisztánt, Afganisztánt, Szíriát és Irakot érintett a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet. A WHO arra hívta fel a figyelmet, ellenlépések híján lehetetlenné válik annak a célkitűzésnek a teljesítése, hogy 2018-ig végleg eltűnjön a gyermekbénulás.



A Közel-Keleten a világszervezet nagyszabású oltási kampányba kezdett, azonban a betegség terjedését egyelőre nem tudták megakadályozni, évek óta először például Brazíliában is felütötte a fejét. Pedig 2012 végére már majdnem sikerült leszámolni a betegséggel: az 1980-as évek végén még 350 ezerre becsülték a gyermekbénulásban szenvedők számát, ez azonban 2012 végéig 223-ra csökkent.

A világszervezet szerint az Ebola-járvány jelenlegi kitörése a legsúlyosabb, mióta csaknem 40 éve először diagnosztizálták a vírust embereknél. Ez részben annak következménye, hogy az érintett országokban törékeny az egészségügyi rendszer, és hiányoznak az emberi, pénzügyi források és megfelelő eszközök a járvány kezelésére.

A WHO szerint már 961 ember vesztette életét a márciusban Guineában kezdődött, azóta pedig Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt járványban. Az egészségügyi világszervezet legfrissebb adatai szerint csupán az elmúlt két napban 29 áldozatot szedett a halálos vírus. A fertőzöttek száma 68 új megbetegedéssel 1779-re nőtt.
A vírus ellen egyelőre nincs védőoltás, a fertőzött betegek mintegy fele meghal.